Hogyan válasszon családfakutatót? Hét szempont, mielőtt megbízást ad

Családfakutatót választani nehéz, mert a munka eredményét a megrendelő ritkán tudja ellenőrizni. Ki tudná megmondani, hogy egy 1780-as latin keresztelési bejegyzést jól olvastak-e ki? Ezért a választásnál nem az ár és nem a szép honlap számít, hanem az, hogy a kutató munkája átlátható és visszakereshető-e.

A Magyar Nemzeti Levéltár is két utat említ: a családtörténet feltárható saját kutatással, vagy megbízható vele hivatásos kutató. Ha az utóbbi mellett dönt, az alábbi hét szempont segít jól választani, akárkit is bíz meg végül.

A 7 szempont

1. Szakmai képzettség

A családfakutatás forráskritikai munka. A régi anyakönyvek nagy része latinul vagy németül íródott, és a korabeli kézírást gyakorlat nélkül szinte lehetetlen elolvasni. Kérdezze meg, milyen végzettsége van a kutatónak: a történész, levéltáros vagy segédtudományi képzettség jó jel.

2. Szakmai tagságok

A hazai és a nemzetközi genealógiai szervezetek tagsága nem garancia, de azt mutatja, hogy a kutató a szakmán belül is vállalja a nevét. Ilyen szervezet például a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE), a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete és az amerikai Association of Professional Genealogists. A tagság a szervezetek honlapján általában ellenőrizhető.

3. Forrásmegjelölés minden adatnál

Ez a legfontosabb szempont. Egy jó családfán minden születési, házassági és halálozási adat mellett ott a forrás: melyik plébánia, melyik anyakönyv, melyik év, melyik oldal. Így bárki, akár évtizedek múlva is, visszakeresheti és ellenőrizheti. Forrás nélkül egy családfa csak állítások listája. Kérjen mintát egy korábbi (anonimizált) munkából.

4. Írásos ajánlat, világos árazással

A megbízás előtt kérjen írásos ajánlatot, amely tartalmazza a kutatás terjedelmét (hány ág, meddig visszamenőleg), a díjat és a várható határidőt. Tisztázza, hogy fix díjról vagy óradíjról van szó, és hogy lehetnek-e utólagos költségek (utazás, másolás, külföldi levéltár). Bármelyik árazási forma lehet tisztességes, a lényeg, hogy előre tudja, mire számíthat.

5. Reális ígéretek

A felekezeti anyakönyvezés a legtöbb helyen a 17–18. század fordulóján indult, ezért a legtöbb családnál nagyjából eddig lehet visszajutni. Ennél régebbre jellemzően csak nemesi családoknál vezetnek források. Ha valaki előre "az Árpád-korig" ígér egy átlagos családnál, vagy biztos nemesi eredetet ígér, az gyanús. Egy tapasztalt kutató azt mondja el, mire van esély, és mitől függ.

6. Ellenőrizhető referenciák

Nézze meg, vannak-e valódi, névvel vállalt visszajelzések, publikációk vagy médiamegjelenések. Kérdezze meg, beszélhet-e egy korábbi ügyféllel. Egy elégedett ügyfél véleménye többet ér bármilyen reklámszövegnél.

7. Személyes konzultáció

Mielőtt megbízást ad, beszéljen a kutatóval. Figyelje meg, kérdez-e a családjáról, a meglévő iratokról, a családi legendákról, és érthetően elmagyarázza-e, hogyan fog dolgozni. Ha a beszélgetés után sem világos, mit kap a pénzéért, keressen mást.

Figyelmeztető jelek

Ha az alábbiak közül többet is tapasztal, érdemes óvatosnak lenni:

• Előre fizetett teljes díj, írásos szerződés nélkül.
• Garantált eredmény, például biztos nemesi eredet vagy egy konkrét évszázadig érő családfa, mielőtt a kutató egyetlen forrást is látott volna.
• Forrás nélküli családfa: nevek és dátumok, de sehol egy anyakönyvi hivatkozás.
• Kész címer vagy "családnév-történet" a név alapján, kutatás nélkül. Egy címer családhoz tartozik, nem vezetéknévhez.
• Homályos határidő és terjedelem: nem derül ki, hány ágat, meddig és milyen formában kap meg.

Kérdések az első konzultációra

Nyomtassa ki vagy mentse el ezt a listát, és vigye magával a beszélgetésre:

• Milyen végzettsége és szakmai tagságai vannak?
• Mióta foglalkozik hivatásszerűen családfakutatással?
• Mutatna egy mintát egy korábbi munkájából?
• Minden adat mellett feltünteti a forrást?
• Fix díjjal vagy óradíjjal dolgozik? Lehetnek utólagos költségek?
• Mennyi a várható átfutási idő?
• Mit kapok a végén, és milyen formában (nyomtatva, digitálisan, családfaprogram-fájlként)?
• Beszámol menet közben az eredményekről?
• Mi történik, ha egy ágon nem talál forrást?
• Kutat a határokon túli levéltárakban is?

Mielőtt elindul, gyűjtse össze, ami otthon megvan: anyakönyvi kivonatokat, régi okmányokat, fényképeket és a nagyszülők pontos születési adatait. Minél több a kiindulási adat, annál gyorsabb és olcsóbb lehet a kutatás.

Ha maga kezdené el

Nem mindenkinek kell rögtön kutatót megbíznia. Az első lépéseket bárki megteheti otthon, és ezzel később a megbízott kutató munkáját is gyorsítja.

• Kérdezze meg az időseket. Jegyezze fel a neveket, dátumokat, településeket és a családi történeteket, amíg van kitől.
• FamilySearch. Ingyenes, és rengeteg magyarországi egyházi anyakönyv digitalizált képe érhető el rajta.
• Hungaricana és Arcanum. Digitalizált levéltári és könyvtári források, köztük a nemesi családokról szóló klasszikus kézikönyvek.
• Polgári anyakönyvek. Magyarországon 1895. október 1-jén indult az állami anyakönyvezés, az ennél régebbi adatok egyházi anyakönyvekben vannak. Az anyakönyvi adatok megismerésére szigorú jogszabályok vonatkoznak, a közelmúltbeli bejegyzésekhez nem mindig fér hozzá bárki.
• Levéltárak. A Magyar Nemzeti Levéltárban és a megyei levéltárakban bárki kutathat.

Akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha elakad: olvashatatlan kézírásnál, latin vagy német bejegyzéseknél, határon túli településeknél, vagy ha egy ős egyszerűen "eltűnik" a forrásokból.

Összefoglalva

A jó családfakutató nem a legolcsóbb és nem a leghangosabb. Az a jó kutató, akinek a munkáját bárki ellenőrizni tudja: minden adat mellett ott a forrás, az ár és a határidő előre írásban rögzített, és az ígéretei reálisak. Ha ezt a hét szempontot végignézi, jó eséllyel olyan családfát kap, amely generációkon át megbízható marad.

Ha szeretné, a fenti kérdések mindegyikére szívesen válaszolunk egy ingyenes konzultáción. Írjon nekünk az info@csaladfakutatas.hu címre, vagy hívjon a +36 20 969 0422-es számon.